Katalin-rend.
Katalin-rend. Orosz női érdemrend, mely rangjára nézve közvetlenül a legmagasabb orosz rendjel, a Szt. András-rend után következik. «Szent Katalin vértanu rendje» a mostani neve a rendnek, melynek régebbi neve Szabadulás rendje volt, annak emlékére, hogy alapítóját, Nagy Pétert, neje Katalin császárné 1711. a fogságból kiszabadította. Alapíttatott a császárné tiszteletére, kinek mellére 1714 nov. 24. maga a császár tűzte föl a rendjelet. Nagy Péter uralkodása alatt a rendjelet más nem kapta, későbben azonab a rendjel több ízben adományoztatott. A rend eredeti, 1713. kiadott szabályai szerint a rend élén egy nagymesternő áll és annyi nagykeresztes hölgy, ahány női tagja van a császári háznak, kiken kivül még 12 főrangu hölgy tartozik ez osztályba, mig a lovaghölgyek száma 24. A rend jelvénye az 1713-iki szabályok szerint szélesvégü, gyémántokkal ékített aranykereszt, gyémántszegélyü, biborvörös, tojásdadalaku középpajzszsal. Ebben féhérzománcos horgonykereszt, melynek jobb sarkában kerek arany medaillon látható, benne egy K betü. E keresztet Szt. Katalin vértanu tartja kezében, fején korona és dicsfény, vállán hermelinköpeny, oldalán vértanuságának jelvénye, a kerék. A nagy kereszt közepén egy kisebb kereszt fekszik, mely előbb sugarakkal volt ékítve, most öt gyémántból áll. E kereszt sarkaiban D. S. F. R. (Domine, salvum fac regem) betük. Hátlapján egy ódon torony tetején sasfészek fiatal sasokkal, a torony lábánál két öreg sas, csőreikben kigyóval. Fölötte «Aequant munia comparis» jelmondat. A lovaghölgyek a jelvényt fehér szalagon bal mellükön hordták, melyen ezüsthimzésben «Hazáért és szeretetért» jelmondat volt olvasható. I. Pál császár 1797 ápr. 5. a rend jelvényét megváltoztatta olyformán, hogy az egészen gyémántokból álló nagykereszt hármas szalagcsokron hordandó. A jelvény a régi maradt, szalagja ezentul vörös, ezüst szegélylyel. A bal mellen hordandó kereszt gyémántozott ezüstből készült, középpajzsa kerek, biborszinü, benne ezüstből készült kereszttel ellátott régi modoru diadém, körülötte aranyban a rend jelmondata, a középpajzs fölött az orosz császári korona ezüstből. A II. osztály jelvénye ugyanaz, csakhogy váltakozva gyémánt- és aranysugaru, a szalagcsokor ugyanolyan szinü, csakhogy nem hármas, hanem kettős csokrot tüntet föl. A rend jelvénye gyémántokkal ékítve csak II. Sándor 1855 október 20-iki rendelete óta adományoztatik. Az 1797 nov. 20-iki ukáz értelmében a rendtagok mindegyikének joga van egy nemesi származásu fiatal leányt a Katalin-intézet c. nevelő-intézetben elhelyezni, melynek évi dotációja eleintén 4000 rubel volt, melyet 1789 okt. 4. 8000-re emelt a császár. I. Miklós cár 1841 jan. 26-án a rend iskolájára nézve több változást tett, 1845 aug. 20. óta az intézet temploma a rend temploma gyanánt tekintetik.
