Kérges öntvény
Kérges öntvény v. kemény öntvény, az a vasöntvény, melynek felszine vagy egyes részei keményebbek, mint az öntvény többi részei. A K. törete a kemény részeken fehér szinü kristályos rostokat láttat, melyek a szürke részből sugárirányosan ágaznak kifelé. A fehér részekben a vas széntartalma kémiailag, a szürke részekben mekanikailag, mint grafit van kötve. Mivel a vas mangántartalma elősegíti a szén kémiai kötését, a szilicium pedig a grafitkiválást mozdítja elő, ez utóbbinak hatását a mangánnal ellensúlyozhatjuk, azonban a gyors leghűtés is hátráltatja a grafit kiválását. Tehát mangánt és sziliciumot tartalmazó vasból, ha a forma egy részét gyorsan hűtő anyagból, jelesen vasból, másik részét pedig lassan hűtő anyagból, p. homokból készítjük, igen könnyen gyárthatunk K.-t. A K. húzás elleni szilárdsága a vas összetétele szerint mm2-kint 11-28 kg. között ingadozik s 26,15 mm. vastag négyzetes rúd 942 mm. alátámasztó közzel 25-46 kg. mm2-kénti terhelés alatt törik össze és a törés előtt 19-25 mm. mélyen hajlik. A K.-ek formáinak vasból készített részét nevezzük kokillának (coquille). Noha a vasformák keményítő hatását már e század elején ismerték, a K.-ek gyártása az 50-es évekig jelentőségtelen volt, ekkor kezdte az amerikai ipar eredményes munkálkodásán felbuzdulva, Németországban Gruson, Magyarországban pedig Ganz Ábrahám, a Ganz és társa cég megalapítója a K.-ek gyártását. Midőn a magyar centrális vasút (Vác-Szolnok) számára 1846 és 1848 között Nürnbergből vasúti kocsik érkeztek, Ganzot figyelmessé tették annak amerikai eredetü öntött kerekeire. Ganz addig mesterkedett, mig ő is eltalálta a kérges öntés nyitját s ezzel megalapította gyárának mai nagyságát. A K.-ek gyártása a vasutnak szükséglete miatt igen felvirágzott; különösen a teherkocsik kerekeit, a sinkeresztezéseket és a szivdarabokat készítik K.-ből. A Ganz és társa cég öntőműhelye a gyártás kezdetétől 1895 derekáig 90,000 darab sinkeresztezést és 700,000 darab vasúti kereket készített. Újabban a kérges önésü vasúti szerelvényekkel az acélöntvények kezdenek versenyezni. V. ö. Schütz J., Der Hartguss und seine Bedeutung (2. kiad. 1890).
