Kikötőhíd,
Kikötőhíd, a vizi járóművekről a partrajutást közvetítő szerkezet, amelynek egyik alátámasztása a parton, a másika pedig vagy magán a vizi járóművön van, v. azon a ponton-nak is nevezett álló hajón, amelyhez a vizi járómű kikötni szokott. Az előbbi eset ritkább s kezdetlegesebb forgalom igényeinek felel meg, vagy csak olyan esetben, amidőn a part és a meder kedvező kiképzésénél fogva a vizi járómű közvetlenül a part mellé férkőzhetik. Ilyen esetben az áthidaló szerkezetet éppen csak a kikötés alkalmával fektetik át a partról a járóműre. A második esetben a K. a part és a ponton közt állandóan megvan, s a kikötés alkalmával csak a járómű és a ponton közt kell egy kisebbszeü K.-at átfektetni. A pontont mindig oly távolságban helyezik el a parttól, amelyben a viz már a járómű mély járatának megfelelő mélységü; ezen távolság különféleségénél fogva a K. igen különféle nagyságu és szerkezetü, esetleg több nyilásu is lehet. A K.-at általában, többnyilássu K.-nál pedig annak egyik végével a ponton nyugvó utolsó tagját ugy kell szerkeszteni, hogy akkor, amikor a vizállás változásával a ponton lejebb száll, v. följebb emelkedik, a hídszerkezet, a pálya lejtősségének megfelelő változása mellett, ehhez a mozgáshoz alkalmazkoni tudjon. E célból a szerkezet ezen utolsó tagját két végén a hajódídnak (l. o.) utolsó tagjaiéhoz hasonlóan csuklós szerkezetekkel látják el.
