Klarisszák
Klarisszák (Klára-szüzek, Klára-apácák, vagy a szegény nők szerzete), szt. Klára által alapított apácarend, mely a minoriták és terciáriusok mellett szt. Ferenc második rendjeként szerepel és alapítónőjétől nyerte nevét. Mivel ezen rend első lakóhelyét a szt. Ferenc által felújított Szt. Damián-templom mellett levő és szt. Klára által épített kolostor képezés, dömés-apácáknak, damjanisszáknak is neveztetnek. Szt. Ferenc 1224. ezen rend részére külön szabályokat irt, amelyeket később szt. Klára közbenjárása folytán IX. Gergely pápa megerősített. A K. rendkivül szigoru fegyelem alatt éltek. Olaszországból csakhamar Spanyolországban, Csehországban s később csaknem az egész katolikus világban elterjedtek, ugy annyira, hogy voltak idők, midőn e rend 2000 kolostorban mintegy 54,000 apácát számlált. A rendnek kemény szabályait IV. orbán pápa 1264. enyhítette, amely enyhített szabály követői urbanisszáknak nevezték magukat. Szt. Lajos francia király nővére, Izabelle 1255. Páris mellett (Long-Champ) külön kolostort építtetett nekik. a K. tulnyomó része azonban továbbra is megtartotta a régi, szigoru szabályokat, mely szabályokat különösen szt. Coletta juttatá ismét érvényre; majd a baseli zsinat újból megerősítette a K. eredeti szabályait. Ugyancsak a K.-ból keletkezett a Longa Mária Laurentia által 1538. Nápolyban létesített kapucinus apácák rendje, melyet VIII. Kelemen pápa 1600. erősített meg. Francisca de Jesus Maria, a Farnese-család egyik tagja 1631. a legszigorubb szabályu (severissimae observantiae) Klarissza-rendet alapítá s ennek számára Albanóban kolostort is építtetett. Ezen utóbbi szerzeten szigoruság dolgában csupán a Barberini Ferenc által alapított, s alcantarai szt. Péterről nevezett Klára-rendü mezitlábas remetenők tettek tul. Ezen utóbbi rend szabályait X. Kelemen pápa 1676. hagyta helyben. A K. maig megtartották eredeti rendi viseletüket: szürke öltönyt viselnek, derékövvel, hasonlóan a minoritákhoz. Nálunk II. József törülte el ezt a rendet.
