Kollegiális rendszer, az egyházjogban az a nézet, mely szerint az egyház szabad tagok egyesüléséből áll, akik ügyeiket közös határozatok által rendezhetik és elintézhetik. E nézet szerint a legfőbb egyházi hatalom az összes egyházközségben nyugszik, mely az államnak nincs alávetve, hanem egyenlő jogosultsággal az állam mellett áll. A protestáns államokbana K. ellentétes, részint a territorialis rendszerrel, mely az egyházi hatalmat is a fejedelemnek tulajdonítja (cuius est regio, eius est religio), részint az episzkopális rendszerrel (lásd Episcopalismus). Az államkormányzatban a K. ellentéte a bürokratizmusnak, és annak értelmében az ügyek vezetése és elintézése testületre (collegium) van bizva, amelynek tagjai döntő szavazattal birnak. Valamenyi határozat a szavazatok többsége szerint keletkezik, vagy ha a tagok száma páros és a szavazatok egyenlően megoszlanak, ugy hogy az a rész tekintetik többségnek, melylyel az elnök szavazott. A kisebbségnek csak az a joga van, hogy különvéleményét irásba foglaltathatja. Néha és bizonyos esetekben az alsóbb foku hatóság elnöke jogosítva van a határozat végrehajtását v. a többség véleményének határozat erejére emelését is felfüggeszteni és a felsőbb hatóság határozatát kieszközölni. Csekélyebb fontosságu ügyek a K. mellett sem kerülnek a kollégium elé, hanem ezeket az azzal megbizott tag az illető jogszabály vagy előbb hozott határozat értelmében feldolgozza, és az elnök feladata őrködni a fölött, hogy az elintézés ily értelemben történjék. L. Bürokrácia és Birósági szervezet.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.