Költői szabadság
Költői szabadság (poetica licentia), a közönséges nyelvhasználat szabályaitól eltérő kifejezések, szóalakok, mondatszerkezetek használata a költői nyelvben, a mérték és a rím kedvéért. A K. csak annyiban türhető, ha kis mértékben élnek vele, ha a használt formák mégis megvannak a nyelvben (p. dialektusokban), s ha a költői nyelv természetéből látszik eredni; ahol a mérték kényszere erősen érzik, nem lehet szabadságról szó.
