Kombináció
Kombináció (lat.) a. m. kapcsolat; általában több fogalom összeköttetése a belőlök származó következtetésekkel együtt L. Gondolkozás. - K. a matematikában. Adott n elem (tárgya) k-tagu (v. k-ad foku) K.-it ugy képezzük, hogy az adott elemek közül minden lehető módon összeállítunk k-t, de két összeállítást csak akkor tekintünk egymástól különbözőnek, ha nem ugyanazokból az elemekből állanak, mig az elemek sorrendjét nem veszszük figyelembe. Ezek a K.-k ismétléssel v. ismétlés nélkül képezhetők, amint az adott elemek mindegyike akárhányszor, illetőleg csak egyszer fordulhat elő a K.-ban. P. 1, 2, 3, 4 elemek háromtagu K.-i ismétlés nélkül:
| 123, | 124, | 134, 234, |
ismétléssel pedig:
| 111, | 112, | 113, | 114, |
| 122, | 123, | 124, | 133, |
| 134, | 144, | 222, | 223, |
| 224, | 233, | 234, | 244, |
| 333, | 334, | 334, | 444. |
Ismétlés nélkül n elemből
k tagu K. képezhető, ismétléssel pedig
P. a négy elemből képezhető háromtagu K.-k száma
K. a kristálytanban, két v. töb kristályalaknak együttes kifejlődése egy kristályegyénen. Amint valamely kristályon a lapok nem egynemüek, az K. Csakis egyazon kristályrendszernek alakjai alkothatnak K.-kat. Az egyik alak rendesen az uralkodó, a másik alak (esetleg alakok) lapjai amannak éleit v. csúcsait tompítják, élezik vagy hegyezik. A tompítás, élezés v. hegyezés nem tetszés szerint, hanem a kristályon az egynemü részek ugyanazon a módon egyszerre szenvednek változást. A részarányosság törvénye a leghatározottabban K.-kon érvényesül. A kristályok sokkal gyakoribbak K.-kban mint egyszerü alakokban.
