Közigazgatási bizottság.
Közigazgatási bizottság. A törvényhatóságok kebelében az 1876. VI. t.-cikk által felállított bizottság. Hatáskörét a most említett törvény határozza meg. Az alaptörvénynek csekély módosítását tartalmazza az 1882. XX. t.-c. A K. kétféle tagokból áll, u. m. a törvényhatósági közgyülés által választott tagokból és olyanokból, kik hivataluknál fogva tagjai a K.-nak. Választható csak az, aki a törvényhatósági bizottságnak is tagja, ennek a tagságnak megszüntével a K.-i tagság is megszünik. A választás 2 évre szól, s kijelölés nélkül szavazatlapokkal titkosan történik. A megválasztáshoz viszonylagos többség elegendő. Hivatal szerint tagjai: a főispán, illetőleg főpolgármester, az alispán, illetőleg polgármester, a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök, a főorvos, a kir. pénzügyigazgató, a királyi államépítészeti hivatal főnöke, aki 1882 óta a posta- és távirdaügyeket is képviseli; a tanfelügyelő, a kir. ügyész és (1882 óta) a földmivelési miniszter által kinevezett közgazdasági előadó. A fővárosban: a főjegyző helyett az első alpolgármester, a királyi pénzügyigazgató helyett a királyi adófelügyelő; továbbá az államrendőrség főkapitánya és a második alpolgármester. Elnöke a főispán (főpolgármester); akadályoztatása esetében az alispán (polgármester). A hivatalnok s tisztviselő tagok egyszersmind előadók. A K. hatásköre háromféle. Eljár ugyanis a törvény által hatásköréhez utasított ügyekben: a) mint elsőfoku közigazgatási hatóság; b) mint felebbviteli közigazgatási hatóság; c) mint részint elsőfoku, részint felebbviteli fegyelmi hatóság. Az államkormányhoz viszonyát illetőleg a K. a miniszteri rendeleteket végrehajtatja, s azok végrehajtását ellenőrzi. Ha a rendelet végrehajthatósága ellen aggályai vannak, az iránt a minisztert figyelmeztetheti, de egyúttal akként intézkedni tartozik, hogy a rendelet, ha azt a miniszter kifejezetten vagy hallgatag fentartja az által, hogy 14 nap alatt nem válaszol, azonnal végrehajtassék. Kivételt képeznek az országgyülésileg meg nem szavazott adók s újoncok tényleges behajtására, illetőleg kiállítására vonatkozó rendeletek, melyeket a K. végre nem hajthat, hanem további intézkedés végett a törvényhatósági közgyüléshez áttenni tartozik. A K. továbbá minden félévben a közigazgatás összes ágainak állapotáról tüzetes jelentést tesz a kormánynak, s javaslatba hozhatja a szükségeseknek talált s a kormány vagy törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseket. A törvényhatósághoz viszonyát illetőleg intézi s ellenőrzi a közgyülés által a bizottság körébe tartozó ügyekben alkotott szabályrendeleteket s hozott határozatokat, jogosítva levén a törvénytelennek talált határozat végrehajtását felfüggeszteni, s az illető szakminiszter határozatát kikérni. A tagoknak kötelezettségét és felelősségét közelebbről a törvény határozza meg. L. Bizottsági tagok felelőssége.
