Külföldön elkövetett bűncselekmények.

Full text search

Külföldön elkövetett bűncselekmények. Az elveket, melyek ebben a tekintetben az állam magatartását szabályozhatják, s a nemzetközi büntetőjoghoz tartoznak, következéskép szokás osztályozni: 1. az egyetemleges világigazságszolgáltatás elve, mely szerint az állam bárki által bárhol elkövetett bűntett miatt büntető hatalmát mozgásba hozatja, mint az államok között fennálló s elismert jogközösségnek hivatott képviselője; 2. a területiség elve, mely szerint az állam csakis a saját területén elkövetett bűntettek miatt lép fel; 3. az aktiv nemzetiség elve, mely szerint az állam büntető hatalmának csak saját honosai vetvék alá, de ezek feltétlenül, a bűntett elkövetésének helyére való tekintet nélkül; 4. a passziv nemzetiség elve, mely szerint az állam csak a belföldi javakat, de ezeket akkor is védelmezi, ha a javak külföldön vannak. Eszerint tehát a külföldi, aki külföldön, de belföldi ellen követ el bűncselekményt, a belföldi törvény szerint büntetendő. A tételes jogok a rendszereknek egyikét sem fogadják el kizárólagos zsinórmérték gyanánt, hanem azoknak különböző kombinációja útján u. n. vegyes rendszereket alkotnak. A magyar btkv álláspontja a következő: a) Alapelv a területiség elve, mely a btkv 5. §-ában nyer kifejezést, amely szerint: a btkv hatálya a magyar állam egész területére terjed ki (Horvát- és Szlavonországok kivételével); az ezen területen akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek a magyar btkv határozatai szerint büntetteknek; b) a magyar btkv szerint büntetendő az a magyar honos is, aki az abban meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el; c) a külföldi, aki külföldön követ el bűntettet vagy vétséget a magyar btkv szerint csak akkor büntetendő, ha kiadatásának helye nincs, és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli; d) külföldön elkövetett bűntett v. vétség miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha az elkövetett cselekmény a magyar törvény v. az elkövetés helyének törvénye szerint nem büntethető, vagy azok egyike szerint megszünt büntethető lenni, v. ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte; e) ha az elkövetett bűntettre v. vétségre az elkövetés helyének törvénye enyhébb büntetést állapít meg mint a magyar törvény, akkor az enyhébb törvényt kell alkalmazni; f) ha bűnös a külföldön reá kiszabott büntetést részben kiállotta, a büntetésnek külföldön kiállott része a büntetésbe beszámítandó. Ha a bűnös a külföldön kiszabott büntetést egészen kiállotta, akkor bűnvádi eljárásnak helye nem lehet, mert a büntetés kiállása által a cselekmény megszünt büntethető lenni, de g) magyar honos ellen, ha oly cselekményt követett el, mely miatt a magyar törvény szerint hivatalvesztés, v. a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapítva, e mellékbüntetések alkalmazása végett a bűnvádi eljárás megindítandó akkor is, ha külföldön büntetését kiállotta vagy azt a külföldi hatóság elengedte; h) bizonyos bűncselekmények, minthogy a nemzet politikai s gazdászati életét rendkivül s közvetlenül érdeklik, feltétlenül s kizárólag a magyar törvény szerint büntetendők és pedig akkor is, ha azok miatt a bűnös a külföldön megbüntettetett; ezek a következők: felségsértés, hűtlenség, lázadás és magyar állampénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott pénzre, s magyar közhitelpapirokra vonatkozólag elkövetett pénzhamisítás, végül, de csak a magyar honosra nézve a királysértés, s a királyi ház tagjainak megsértése; c) külföldön elkövetett kihágás nem büntetendő.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi