Kung, khinai herceg és államférfiu, a mostani császár nagybátyja, született 1831-ben. 1860., a bátyja halálát követő zavargásokban sok ellenfele támadt; azzal vádolták, hogy a trónra vágyódik és merényletet is intéztek ellene. Mégis ő lett a birodalmi kormányzó és erélyes kézzel verte le a Taiping-felkelést. A mostani császár trónraléptekor azonban az özvegy császárné, Li-Hung-Csang a mások háttérbe szorították; K. kegyvesztessé lett a gyermek császárnál és ekkor vonult vissza egy távoli tartományba. De midőn az 1894. nyarán kitört khinai-japáni háboru Khinára nézve egyre veszedelmesebb alakot öltött, a császár visszahivta, a kormány élére állította, nov. diktátorrá, dec. havában a nagy tanács fejévé tette. K. erélylyel lépett fel a tunya és gyáva tábornokok ellen és néhányat le is nyakaztatott; de belátván, hogy a teljesen demoralizált hadsereg nem képes a japánoknak ellentállani, a béke minél előbbi megkötését ajánlott a császárnak, ami 1895 ápr. meg is történt. Azóta ugy látszik K. befolyása Li-Hung-Csanggal szemben megint csökkenőben van.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.