Kunrépa
Kunrépa (növ., Veszelszki szerint a Duna mentén, Pesten alól; disznórépa, disznókenyér, kanrépa (?), földikenyér, földikerekség, türtszirom Diószegiéknél, piroshátu fű, Cyclamen Tourn.), a kankalinféléknek többnyári, törpeszáru füve. Gumója lapított gömbölyü, tőlevele hosszunyelü, tojásdad, szivforma v. veseképü, viágszála karcsu, egyvirágu; virága bókoló, 5 szirma felfelé fordul, toktermése ötfelé reped, spiralisan csavarodott nyelével maga az anyanövény ülteti a földbe. 12 faja (hazánkban 2) kivált a mediterrán vidéken meg Ázsia Ny-i részén terem. A C. Europaeium L. (havasi v. alpesi ibolya) Európa középső tájain erdős, hegyes vidéken terem. Levele kerekded szivalaku, a szine fehéres v. rózsaszin. Gumója (radix Cyclaminis s. Arthanitae) mint durva meghajtó, féreg, vizkórság, sárgaság, idült bőrbetegség, mirigydaganat stb. ellen volt használatban. A C. Persicum Mill. Görögországban és tovább terem, levele csipkés. Számos fajtája kerti növény.
