Kurdok, mohammedán vallásu indogermán néptörzs, mely a róla Kurdisztánnak nevezett tartományt lakja (l. o.). Részben török, részben iráni fenhatóság alatt élnek. Mintegy 1 500 000 közülök a török, vagy 750 000 a persa birodalomhoz tartozik. Saját törzsfőnökeik alatt nomád, rabló életmódot folytatnak; sem az oszmán, sem az iráni kormánynak nem sikerült őket tökéletesen megzabolázni. Nyelvök az iráni nyelvcsaládhoz (l. o.) tartozik és meglehetős közel áll az új-persához. Vannak ugyan egyes kurd irók, de azért tulajdonképeni kurd irodalomról még nem lehet szó. Kurd nyelvtant irt Justi, Kurdische Grammatik (Szt. Pétervár 1880) és Rhea, Brief grammar and vocabulary of the kurdish language of the Hakari district (New-Haven 1872); szótárt Jaba, Dictionnaire kurde- françis (Szt. Pétervár 1879); kurd szövegeket adtak ki Prym és Socin, Kurdische Sammlungen, Erzählungen u. Lieder, Texte u. Übersetz. (2 rész, Szt. Pétervár 1887-90. 2 köt). V. ö. Lerch, Forschungen über d. Kurden u. d. iran. Nordchaldaer (Szt. Pétervár 1857-58, 2 köt.); Buttyka T., Die K. und ihre Wohnsitze (Ungar. Revue 1892).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.