Ladmirault
Ladmirault (ejtsd: lamiró) René Pál de, francia tábornok, szül. Montmorillonban, Vienne közelében, 1808 febr. 17. 1831. mint hadnagy lépett ki a st. cyri katonai intézetből s attól fogva 1852-ig Algeriában szolgált, ahol számos alkalma volt katonai képességeinek fejlesztésére. 1852. a párisi őrség egyik hadosztályát bizták reá. 1859. az I. hadtest egyik hadosztályát vezérlé és a Solferino mellett vivott csatában súlyosan megsebesült. 1870. a IV. hadtest élén hősiességgel harcolt a Metz körül vívott csatákban és aug. 18. sikeresen megvédte Amanvillerst a poroszok támadásai ellen. Metz kapitulálása után ő is a németek foglya lett. Amint a német hadi fogságból hazatért, a kommün ellen fogott fegyvert és annak leveretése után Páris kormányzója és a legfelsőbb hadi tanács tagja lő. 1876 (márc.) óta 1891-ig mint szenátor is szerepelt, majd a szenátus alelnökévé választották, de a kormány mint a köztársaság ellenségét már 1878. nyugdíjazta. Irodalmilag is működött: Bases d'un projet pour le recrutement de l'armée de terre (Páris 1871).
