Landes
Landes (ejtsd: land), 1. Franciaországnak, L., Gironde s Lot-et-Garonne départementaiban elterülő alföldje, 14 000 km2 területtel. A háromszögalaku L. az Atlanti-oceán, az Adour folyó, az armagnaci, bazadoisi dombok és a Garonne közt terülnek el. A L. egykori tengerfenék, amelyet a pliocen korszak homokja takar; a homok néhol 80 méter vastag réteget alkot. A látszólag egészen sík felületről Ny-, K-, É- és D-felé folynak a kis patakok; legmagasabb pontok (150-152 m.) a Ciron és Gélise közt vannak. A csaknem egészen egyenes vonalban húzódó tengerparton sok helyen találni sós mocsarakat, étang-okat, amelyek közt a nagyobbak az arcachoni (14 660 ha.), a hourtinsi és carcansi (6150 ha), a lacanaui (1920 ha.), a cazaui (5970 ha.), a biscarossai (3540 ha.), a léoni (970 ha.) stb. Néhány kisebbet, mint az orxit, sikerült kiszárítani. A tengerparton keletkezett néhány kisebb tengeri fürdő. A lakosok: landais, landescots vagy lanusquets: számukat több mint 300 000-re becsülik. Nagyobbára kis falvakban laknak és az állattenyésztésen, halászaton kivül ujabban az erdőgazdaságból nyerik fő keresetforrásukat. V. ö. Brémontier, Mémoire sur les dunes stb.; Joane, De Bordeaux á Bayonne (1866). - 2. L., francia département az Atlanti-oceán, Gironde, Lot-et-Garonne, Gers és Basses-Pyrénées között (9321 km2 területtel, (1891) 297 842, 1 km2-re 32 lak. Az Adour két egymástól különböző részre: L. és Chalosse-ra osztja. Amaz homokos és erdős, de a D-i részében, az Estampon, Douze és Midouze közt egyrészről és az Adour közt másrésztől már termékenyebb. A Chalosse halmos, gabona-, valamint szőllőtermelésre alkalmas. Folyói az Adour és mellékvizei: a Bahus, a Gabas, Midouze, amelybe a Douze és Estampon torkollik és a Luy-de-France; továbbá a Leyre, amely az Arcachon étangba és a Ciron meg Gélise, amelyek a Garobnneba folynak. A tengerparti sós tavak száma jelentékeny. Az ásvány-, különösen kénes vizü források meglehetős számban vannak; ilyenek: a daxi, pouilloni, sanbussei; vastartalmuak a liti, mont-de-marsani. Az éghajlat enyhe. A kivitel főcikkei: sertések, juhok, sonka, fa, parafa, kátrány és mézga. A département-t Gascognenak Landes (604 492 ha.), Chalosse (126 567 ha.), Condomois (43 900 ha.), továbbá Bordelais (100 500 ha.) és Béarn (33 830 ha.) részeiből alakították. L. járásai: Mont-de-Marsan, St. Sever és Dax; fővárosa: Mont-de-Marsan.
