Langbein
Langbein Ágost Frigyes Ernő, német költő, szül. Radebergben Drezda mellett 1757 szept. 6., meg Radebergben Drezda mellett 1757 szept. 6., megh. 1835 jan. 2. Berlinben, hol 1800 óta mint iró élt és 1820 óta a szépirodalmi művek cenzora volt. Előbb ügyvéd és hivatalnok volt Grossenhainban is Drezdában. Termékeny költő, kinek főleg elbeszélő költeményei lettek hagyon népszerüek, melyek közül különösen a komikus és tréfás jellegüek nagyon sikerültek, bár néha kétértelmüek vagy éppen piszkosak. Művei: Gedichte (1780, 5. kiad. 1888); Neuere Gedichte (1812, 2 köt.); Schwänke (1792, 2 köt., 21. kiad. 1888). Összes költeményei 1854. jelentek meg 4 kötetben. Szintén népszerüek, de még piszkosabbak prózai elbeszélései: Thomas Kellerwurm (1806); Magister Zimpels Brautfahrt stb. Munkáit maga adta ki (1835-37, 31 köt., 3. kiad. 1845, 16 köt.).
