Losonczy,

Full text search

Losonczy, 1. István (hányoki), pedagógus, szül. Debrecenben (némelyek szerint Szilas-Balháson) 1709., megh. 1780 márc. 29. Iskoláit Debrecenben kezdte s 1729 ápri. 29., az akkori szokás szerint a kollégium törvényeinek aláirván, ugyanitt töltött a felsőbb tudományok hallgatásával még 6 évet s innen ment 1737. Ceglédre rektornak. A L. 1737-1739. volt itt, s mint rektor egymaga vezette, csupán nagyobb tanítványai segítségével, az összes alsóbb-felsőbb oktatást. Ceglédről Utrechtbe ment, hol már a következő évben jun. 22. a hittudománybólvitatkozott s doktori rangot nyert. Innen 1741. akőrösifőiskola igazgatására hivatott meg. Az ő meghivásával kezdődik a reformációval egyidős kőrösi főiskola újabb virágzása. L. 28 évig volt az iskola főoszlopa, ekkor is megsiketülése miatt lépett vissza hivatalától 1769. Több művet irt, melyek közül azonban főkép a Hármas Kis Tükör nevezetes. Ezt 1854-ig használták sokszor átdolgozva s bővítve az iskolák, mikor aztán alkotmánytani része miatt a Bach-Thun-korszakban betiltották. Erdély földrajzát az 1773-ikikiadásában Benkő József adta a könyvhöz. Számos átdolgozói közül nevezetes Holéczy Mihály, ki az 1836-iki komáromi kiadást dolgozta át. Egyéb művei: Disputatio theologica ad Jessaae (Trajectum ad Rh. 1740); Éneklésben tanító mester (Pozsony 1754); Artis poeticae subsidium (u. o. 1768); A juhtartás és dohánytenyésztés (Paul Vencel után a Helytartó tanács rendeletére u. o. 1773); A szt. históriának summája (Osterwald és Maróthy, u. o. 1773); Geographia orbis universi pro Scholis Helv. Confess. in Hungaria (1746). Az ő műve nagyobbrészt a dunamelléki egyházkerületben használt Halotti Énekes Könyv is. Hasonlókép a református Énekes Könyvben tizennyolc ének 107-123 és a 167. Kéziratban maradt tőle több teologiai tankönyv is.
2. L. László, költő, született Kecskeméten 1818 május 15., meghalt Budán 1879. aug. 2. A hittant és a jogtudományt a debreceni főiskolában hallgatta. 1841. Ér-Szalacson tanár lett. 1843. Bihar vmegye egyik követével mint fogalmazó Pozsonyba ment az országgyülésre. 1844. a gyönki gimnáziumban lett tanár. 1849. pedig a kecskeméti főiskolában, ahol 1853 októberig maradt; ekkor Nagy-Kőrösre választották meg, ahol akkor jeles irói gárda működött (Arany János is), és mint a magyar nyelv és irodalom tanára L. itt munkálkodott élte alkonyáig. Egyik kedveltebb és nagytermékenységü népies költőnk volt. 1853. adta ki Költeményei első kötetét, mely köztetszéssel találkozott; természetes kedélylyel dalolt és több dala elterjedt a nép közt is. Hazafias irányu költeményeit szavalni szerették. Versei második kötete 1857. jenelt meg. Újabb költeményei második kiadása pedig 1862-ben. Költeményeken kívül egyéb dolgozatokat is irt a szépirodalmi lapokba, különösen sikerült genre-képeket.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi