Lukianos (lat. Lucianus), görög iró, született Samosatában, valószinüleg Kr. u. 120-130. Kezdetben Jóniában retorikát tanított, azután Ázsiában, Itáliában s Galliában utazott, mindenütt nyilvános előadásokat tartva, végre pedig állandóan Athénben telepedett le. Aggkorában állami szolgálatba lépett s bíró volt Egyiptomban, majd ismét utazgatott és közben előadásokat tartott. Számos irataiban, melyek nagy része mesteri dialóg, kiváló humorral és finom gúnynyal ostorozza kora erkölcstelenségét; különösen a lábra kapott vallástalanságot, hizelkedést és babonát teszi nevetségessé. Műveinek nevezetesebb kiadásai: Jakobitz, Lipcse 1871-74; Dindorf, Páris 1858; válogatott műveinek egy kiadása (Luciani Samosatensis colloquia selecta) Kolozsváron jelent meg 1780. V. ö. Hartmann, Studia critica in Lucianum (Lejda 1877); Bernays. L. u. die Kyniker (Berlin 1879); Croiset, Essai sur la vie et les oeuvres de L. (Páris 1882).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.