Luxembourg
Luxembourg (ejtsd: lüxanbúr) Ferenc Henrik de Montmorency, francia herceg és marsal, szül. Párisban 1628 jan. 8., megh. Versaillesben 1695 jan. 4. Mint a Nagy Condé egyik legmerészebb tanítványa számos diadalra vezette a francia zászlókat. Győzött nevezetesen Lensnél (1648) és élénk részt vett a fronde (l. o.) zavargásaiban, amidőn az ellenzékkel tartott. 1659. XIV. Lajos megbocsátott neki és birtokait is visszaadta. 1659. Montmorency a L. hercegi család egyetlen leányát és örökösnőjét vette nőül és ugyanakkor a Montmorency nevet felcserélte a L. névvel. A flandriai háboruban (1667) Turenne alatt küzdött, 1668. pedig a Franche Comtéban, Condé oldalán. 1672. őszén maga lett a németalföldi hadsereg fővezére, melynek élén azután a jégen Utrechtból Woerdennig és innen Svammerdamig nyomult, az egész vidéket tűzzel-vassal pusztítván, amint azt Louvois (l. o.) meghagyta volt. 1674. Condé alatt Flandriában vezényelt és részt vett a Senef mellett vívott csatában. Turenne eleste után marsallá és fővezérré lett (1675). Egy évvel később Breisgauba rohant és hatalmába kerítette Mömpelgardot (Württembergben); Phillipsburgot ellenben nem tudta felmenteni. 1677. Vilmos orániai herceget győzte le Mont-Casselnál és felmentette Charleroit. A nymwegeni békekötés után (1678) versenytársa, Louvois, azzal gyanusította, hogy a Voysin-féle méregkeverő és kuruzsló bandának tagja. A király e gyanusítás alapján 1680 jan. elfogatta, de nem fosztotta őt meg rangjától és 1681. újra kegyébe fogadta. Az 1688. kitört háboruban L. különösen Flandriában aratott fényes diadalokat, igy Waldeck herceg fölött Fleurusnél, Vilmos angol király fölött (1692) Stenkerken és (1693) Neerwinden mellett. Ez év őszén még Charleroit is kényszerítette megadásra. Betegen tért vissza Versaillesbe, hol meghalt.
