Luzon
Luzon (Luçon) v. Manila, a Filippi-szigetek legnagyobbika, azok É-i részében, a mellette levő apró szigetekkel együtt 102 695 km2 területtel, (1887) 3 442 941 (1 km2-re 32) lak. A szakadozott partu sziget egy északi tömeges részből és egy kisebb déli részből áll. A nagyobb öblök: a Balayan-, a Manillai-, a Tayabasi-, Ragayi- és Sorsogoni. A félszigetek: a Camarinesi, az Albay, amely kettőt együttvéve Vicolsnak hivnak. A sziget mindenütt hegyes, csak a tengerpart, a tavak és folyók mellett vannak kis lapályok. É-i részének belseje gránit, egyebütt kristályos pala és diorit, amelyeket régibb és újabb eruptiv kőzetek, néhol alluvium takarnak. Számos rajta a vulkán; ezek közt működő: a Babuyan-csoportban a Babuyan Claro (1000 m.), a Camiguin (736 m.) és a Cagua (1195 m.), az Ilocos-csoportban az Aringay vagy Santo Tomas, továbbá a sziget közepén a Taal, amelynek 3 kratere van, a Majaijai (2233 m.). Még sürübbek a vulkánok a Camarines-félszigeten, ahol a Mayon v. Albayi vulkán (2374 m.) és a Bulusan. L. a trópusi vidéken levén, esőkben és vizekben gazdag; nagyobb folyók a Rio Grande de Cagayan, az Abra, Agno, a Pasig és Bicol; a tavak: a Candavai, a Taali, a Batui és a Lagoa de Bay. Klimája és termékei olyanok mint a többi Filippi-szigeten (l. o.). Északi részében a negritók, középen az indonéziak és D-en a maláji törzsek laknak, amelyekhez járulnak még khinaiak, különböző korcsok és a tisztavérü spanyolok. Az első európaiak, akik L. szigetén megfordultak, voltak: 1569. Andalous, 1570. Goyti és Salcedo Juan és 1571. Legazpi, Manilla alapítója.
