Mackintosh
Mackintosh (ejtsd: mekintos), 1. Jakab, sir, angol politikus és szónok, szül. Alldowryban (Inverness) 1765 okt. 24., megh. 1832 máj. 30. Orvosnak készült, de amellett irodalmi és történeti tanulmányokat folytatott. Első munkájából: Vindiciae galliace, or defence of the French revolution (London 1891), csakhamar francia fordítás készült, mire azután a nemzetgyülés a francia polgárjogot adományozta neki. Utóbb azonban M. csakugy mint Burke, ellentétes lábra helyezkedett az anarkia lejtőjére került forradalommal. M. mint meglett férfi, a jogtudományra adta magát és előbb ügyvéd, majd (1795) a jog és a politika tanára lett Hertfordban. 1803. Bombayba ment, mint a törvényszék elnöke. 1811. visszatért Angliába és 1818. Yorkshireben a parlamentbe választották. Itt csakhamar kitünő szónok hirére emelkedett és nevezetesen a fenyítő törvények enyhítése, a vallási türelem, a rabszolgakereskedés elnyomása, Görögország függetlensége és a reformbill kérdésében mondott hatalmas beszédeket. Az edinburgi egyetem két ízben rektorrá választotta, 1827. titkos tanácsossá tették, 1830. pedig a Kelet-India igazgatásával megbizott tanácsnak lett tagja. Munkái közül még nevezendők: Dissertation on the progress of ethical philosophy (London 1830, 4. kiad. 1872); továbbá History of England,mely 1572-ig ér (u. o. 1830, 3 köt. és újabban 1852. más nyelvekre is lefordították). Hagyatékában találták a History of revolution in England c. befejezetlen munkát (megjelent 1834., ezt Macaulay méltatta egyik essay-jében). Emlékiratait (Memoirs) fia adta ki (London 1835), vegyes munkái és beszédei (Miscellaneous works) 1849. jelentek meg 3 kötetben.
2. M. Károly, skót kémikus, született Glasgowban 1766., megh. a Glasgow melletti Dumhattanban 1843 jul. 25. Különösen a kémiai gyáripar terén tünt ki, megállapította az ólomcukornak (ecetsavas ólom) nagyban való előállítási módját és a párisi kék meg a berlini kék gyártási módját javította (1825). Felfedezéseket tett az acél és vizhatlan anyagok gyártása terén is.
