Maffei
Maffei, 1. András lovag, olasz költő és műfordító, szül. Riva de Trentóban 1802., megh. Milánóban 1885. nov. 27. Fiatal korában Münchenbe került, hol a németet jól megtanulta, s Milanóba visszatérve, 1818. kiadta Gessner idilljeinek fordítását, mely nagy tetszésre talált. Ezután egymásután gazdagította az olasz irodalmat Schiller (Die Braut von Mesina, Maria Stuart stb.), Goethe (Faust, Hermann u. Dorothea, Iphigenia stb.), Moore (A paradicsom és a préri, Az angyalok szerelme stb.), Milton (Elveszett paradicsom) és Byron (Manfred, A chilloni fogoly, Kain stb.) r meg fordításaival, majd végre kiadta saját költeményeit is (Firenze 1858-60), melyek szintén díszére válnak az olasz lírai költészetnek.
2. M. Ferenc Scipio marchese, olasz költő és archeológus, szül. Veronában 1675 jan. 1., megh. u. o. 1755. febr. 11. Parmában tanult a jezsuitáknál s 1698. Rómába ment, fölvétette magát az Arcadia akadémiába, s nagy tetszést aratott (1699) a piemonti herceg születésére írt ódájával. Mint a bajor hadsereg tisztje, részt vett 1704. a höehstädti ütközetben, s hazatérte után írta,Delia scienza cavalleresca (Róma 1710). Nagy sikert ért el a francia mintára írtc Merope tragédiájával (Modena 1714) s le cerimonie vígjátékát is tetszéssel fogadták. A görög nyelv terjesztése érdekéből saját költségén tartott görög mestereket; midőn pedig a veronai domban addig nem ismert régi kéziratokat fedeztek fel, a diplomatikával kezdett foglalkozni, s megírta nagybecsű munkáját: Verona illustrata (verona 1731-32), melynek befejezte után beutazta Francia-, Angol- és Németországot meg Hollandiát. Szülővárosa emlékszobrot emelt neki; összegyűjtött munkái 1790. jelentek meg Velencében. V. ö. Pindemonte, Elogie del march, Scipio M. (Verona 1825).
3. M. János Péter, tudós, olasz jezsuita, szül. Bergamóban 1536., megh Tivoliban 1603 okt. 20. Szülővárosában és Rómában tanult; 1563. Genovában az ékesen szólás tanára, 1564. a köztársaság titkára volt, de a következő évben a jezsuitarendbe lépett. Művei: Loyola szt. Ignác, Jézus társasága fundátorának élete, ford. Léstyán Moyses (Kassa 1763; Hirstoriarum indicarum libri XVI. (jó kiadás, Köln 1593); és XIII. Gergely pápaságának története, melyet azonban nem fejezett be (kiadta Coquetines, Róma 1743). Összes művei Bergamóban jelentek meg 1747.
