Mágusok,
Mágusok, a tűzimádó persák papjai. A magus szó, mely a latin és görög iróknál előfordul, az ó-perse magus és a zend moghu pap elnevezés származéka. Mint a zsidók pap törzse, a léviták, egy méd eredetü család tagjai volta. birtokában lévén az akkori tudományos ismereteknek, az áldozás és a szorosan vett egyházi teendők mellett gyógyítással, csillagokból jövendöléssel, bűvészettel és álomfejtéssel is foglalkoztak. Innen ered a később általános elterjedésüvé lett magia (boszorkányság, varázslás) kifejezés. A Zarathustra hitét követők szentirásában, az Avesztában több osztályba volt sorozva a papi rend. Minden osztálynak külön kötelességei voltak. Ilyenek: 1. Zaotar, a himnusz-éneklők rendje. 2. Hávana, a szent Homa ital késztői. 3. Szraosavareza, a törvény által előírt vezeklésekre felügyelő papok osztálya. 4. Asznatar, a szent edények őrei és tiszttói. 5. Atarevakhsa, a szent tűz gondozói és élesztőinek rendje. 6. Fraberetar,, a templom- és áldozatszolgák csapata. A mostani parszik papjai két kategoriába tartoznak: a) Herbedek (zendül aethrapaiti, a tanítvány főnöke azaz mester), az Aveszta tudományában jártas; b) Mobedek (zendül moghupaiti azaz főpap), a vallásoktatók. Ezeket Desztur-Mobedeknek is hivják, ha a szertartásos tisztulások és vezeklések elrendelésével meg vannak bizva. Az oltár körüli szolgálatban minden pap egyaránt részt vesz, egyedül a Zaota, az áldozó pap fontos hivatala maradt fenn az Aveszta sok osztályu papi funkciói közül. Minden más szolgálatot a templomszolga, rahtvi (raszpi) végez. V. ö. De Harlez, Livre sacré du zoroastrisme trad. du texte zend (Páris 1881); Spiegel, Eranische Altertamskunde (Lipcse 1871-78, 3 köt.).
