Malomjog
Malomjog, malomtartási jog, a földesúri regálék kisebb királyi haszonvételek sorába tartozik s máig is fennáll, a gőzmalmokra (l. o.) vonatkozó korlátozással. Nem gőz-, de más erővel dolgozó malmoknál a malomtartás iránt a M. tulajdonossal egyezségre kell jutni; ha a malomépítésre, malomüzletre telepengedély, illetőleg iparigazolvány adatott volna az illetékes iparhatóság által, ez a malomregáléjogot nem sértheti. A M. mint regálénak kártalanítás nélküli megszüntetése iránt, 1870. törvényjavaslatot nyujtott be a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, de az tárgyalás alá nem vétetett. A gőzmalmok szabaddá tételével egyébiránt a malomregálé gazdasági jelentőségét meglehetősen elvesztette, mert a szélmalmok, száraz malmok, sőt a vizi v. hajómalmok is rohamosan fogynak Magyarországon, holott a gőzmalmok száma gyorsan emelkedik. A malom v. molnár ipar-jogot, mely a vizi malomjoggal össze nem zavarandó, az általános ipartörvény (1884. XVII. t.-c.) szabályozza; a vizi malmok létesítése és fentartása, ezenkivül különös szabályozás tárgya, vizépítészeti, illetőleg folyamrendőri szempontokból is. Több speciális kormányrendelt adatott ki a vizi malmokra; legnevezetesebbek az 1867 szept. 16., 1868 márc. 14. és nov. 17., 1872 ápr. 3., 1873 okt. 17., 1875 jul. 14. kelt közlekedési miniszteri rendeletek és főleg az 1888. évi 33447. sz. közlekedési miniszteri rendelet. L. még Hajómalom.
