Mandeusok,
Mandeusok, vallásfelekezet az Eufrát és Tigris alsó folyásánál, a hittérítők János keresztényeknek v. Nazoreusok és Szabioknak nevezik és összetévesztik a Szabeusokkal. Jelenleg az arab nyelvet használják, de régi vallási irataik egy sajátságos, a szirhoz legközelebb álló dialektusban vannak megirva. Szent irataikból Európában a következőket ismerjük: Sidra robba (nagy könyv), mely alaptalanul «liber Adami»-nak is neveztetik, Sidra di Malke (királyi könyv), Sidra di Jahja (János könyve) és még egy pár szertartásos könyv. Vallásuk a gnosztikus dualizmuson alapszik, de világos fogalmat arról alkotni lehetetlen a sok ellenmondás és zűrzavar miatt. Lényege röviden ez: Az emberek kezdetben mint jók és igazak voltak, de négy próféta által tévútra vezettettek. Haláluk után éter-világba kerülnek, hol a «nagy szellem» látása lesz osztályrészük; bűneiktől gyakori keresztség felvétele által tisztulnak meg. Erkölcsi tanításaik tiz parancsolatban gyökreznek. Régente nagyon el voltak terjedve Basraban, Susterben, Bagdadban. A mohammedánok még ma is üldözik őket. Sokat irtak róluk: Petermann, Reisen im Orient (Lipcse 1861); Chwolson, A Szabiok és a Szabiizmus; Nöldeke, Mandeus nyelvtan.
