Manila,
Manila, a Filippi-szigetek fővárosa és érseki székhely Luzonon, a róla elnevezett tágas öböl K-i partján, ahol a Bay-tó 55 km. hosszu lefolyása, a Pasig torkollik, (1887) 154062 lak., akik közt 19739 (nagyobbára khinai) külföldi. Az iparos foglalkozások közül a legjelentékenyebb a dohánygyártás, ami 1882-ig monopolium volt, meg a manilakalap-készítés, továbbá a kötélverés, szönyeg- és nankingszövés, cukorfinomítás, szeszégetés és gépgyártás. Az összes Filippi-szigetek kereskedelme M.-ban pontosul össze, amelylyel nagyobbára angol hajós-társaságok rendes hajóösszeköttetést tartanak fenn. A kivitel főcikkei: cukor (1890. 140 millió kg.), kender (63 millió kg.), szivar (109 millió db.), káv, festékfa, indigó, bivalyszervak, bőrök, kókuszdió, göngyház, végül arany és ezüst (1,1 millió dollár értékben). A bevitelben az első helyet foglalják el a pamutszövetek, továbbá fonalak, gyapjukelmék, kémiai szerek, vaseszközök és áruk, rizs, bor stb. M. az 1500 m. hosszu körfallal körülfogott spanyol városrészből (M. murada) és a körülte elterülő külvárosokból (Binondo San José, Quiapo, Snta Gruz, Sampaloe, San Miguel, Tondo, Malate, Ermita, Pandacan, San Fernando de Dilao és Santa Ana) áll. Amabban vannak a hatóságok székhelyei; itt van a székesegyház, az érseki palota, az ayuntamiento vagy kormányzói palota, körülbelül 10 gazdagon díszített templom, a polgári és katonai kórház, kaszárnyák, arzenál stb. A kereskedelem és ipar a Pasig É-i partján van, ahová 2 híd vezet, különösen pedig az európai külsejü Binondóban. Ugyanitt van a La Escualta-utca gazdag árutárakkal, a börze és a rakodópartok. M.-ban nagyobb számmal vannak iskolák; a Colegio de S. Tomas és az Ateneo municipal kitünő felszereléssel, középiskolák; az egyetem 4 fakultással és a San José-kollégiummal, amelyben egy elemi orvosi és gyógyszerészi kurzus van. A leányiskolák Beatorios nevet viselnek. M. 1765 óta jobban meg van erősítve. Alapítója 1571. Miguel Lopez de Legaspi volt 1590. Gomez Perez Desmarinas falakkal vette körül. A földrengések 1796., 1824., 1852., 1860., 1863 és 1880. nagy kárt tettek benne.
