Mebizás (mandatum), szerződés, melylyel valaki - a megbizott (mandatarius, procurator) - egy másiknak - a megbizónak (mandans, mandator) - meghagyása folytán ügyeiben való eljárásra vállalkozik. A római jogban az eljárás ingyenes volta a M. lényegéhez tartozott. A modern jogokban jutalom kikötése a M. lényegét nem érinti, és jutalom hallgatag kikötöttnek tekintendő, ha az eset körülményei szerint a M. teljesítését csak jutalom mellett lehetett várni. A M. egyes ügyletre szólhat (m. speciale) v. bizonyos ügyletek nemére (m. generale). A M.-i szerződés csak a M. elfogadásával válik perfektté; az azonban, aki bizonyos ügyletek ellátására hatóságilag ki van nevezve, vagy arra nyilvánosan vállalkozott, a kapott M.-nak visszautasításáról a megbizót haladéktalanul tartozik értesíteni. A M. ellenkező kikötés hiányában személyesen teljesítendő. Ha a megbizott helyettes rendelésére jogosítva van, a kirendelés körül terhére eső gondatlanságért felelős. A M. a kapott utasítás értelmében teljesítendő; de eltérésnek van helye akkor, ha a fenforgó körülmények között alaposan vélelmezhető, hogy az utasítástól való eltérés a megbizó helyeslésével találkoznék; az eltérésről azonban a megbizó lehetőleg haladéktalanul értesítendő. A megbizott köteles a M. teljesítésével beszámolni s mindazt kiadni, ami a M.-ból kifolyólag kezeihez jutott. A M. teljesítésére szükséges költségek fedezésére a megbizott megfelelő előleget követelhet, valamint a M. teljesítésére fordított szükséges kiadásainak megtérítését is. A megbizó a M.-t bármikor visszavonhatja; viszont a megbizott is felmondhatja a M.-t, ugy azonban, hogy a megbizónak módjában álljon ügyéről másképen gondoskodni. Ellenkező kikötés hiányában, va. amennyiben a szerződésből annak ellenkezője ki nem tünik, a megbizó halálával a M. meg nem szünik. A megbizott halála esetére éppen az ellenkező szabály érvényes, vagyis ha csak a szerződésből annak ellenkezője ki nem tünik, a megbizott halálával a M. megszünik. A római jogban a M. sajátságos nemei: az engedmény (cessio), az utalványozás (assignatio) és az u. n. mandatum qualificatum, vagyis meghagyás, hogy a megbizott egy harmadiknak hitelezzen, ami mai nap alakilag is a kezesség fogalma alá esik. A M.-ból származó kereset az «actio mandati», amely v. «directa» v. «contraria», amaz a megbizót illeti a megbizott ellen, emez (ellenkereset) megbizottat a megbizó ellen.