Megkülönböztetés, felismerése annak, hogy valamely dolog (fogalom, fogalom jegye stb.) mástól különbözik, általában fölismerése annak, hogy a gondolkodásnak valamely tartalma (A) a gondolkodás más tartalmától (B) különbözik, hogy A nem B és B nem A. Ehhez szükséges, hogy midőn A-t gondolom, egyszersmind a gondolkodás ugyanabban az aktusában gondoljam B-t is, továbbá hogy a kettőnek megegyezhetetlenségét, nem azonosságát is gondoljam. A M. igy alapja minden gondolkodásnak; amidőn legelőször tudatosan érzek (hangot hallok, szint látok), magamat megkülönböztetem az illető érzettől (azt mondom: ez vörös, azaz én látom ezt a vörös szint, megkülönböztetem magamat a tárgytól; Fichte kifejezése szerint: az Én megkülönbözteti magát a Nem-Éntől). A M. logikai funkcióját az egész logika alapjává teszi a német Ulrici Logikájában. A gondolkodás összetettebb működésében rendkivül fontos a M.; a hasonlók különbségének fölismerése; már a régiek mondták: qui bene distinguit, bene docet, aki jól megkülönböztet, jól tanít; aki a dolgok különbségeit élesen föltünteti, mindegyiknek sajátosságát ismerteti meg. A gondolat igazságát biztosítja, ha világos és megkülönböztetett (határozott, disztinkt), azaz, ha belső alkatát ismerem (világos) és minden más gondolattól meg tudom különböztetni (disztinkt).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.