Műegyesület.
Műegyesület. A 30-as és 40-es években a magyar közműveltségi törekvéseket vezető férfiak a képzőműveltségi törekvéseket vezető férfiak a képzőművészet ügyét is felkarolták. Trefort Ágoston 1838. pendítette meg olyan egyesület eszméjét, melynek feladata a művészet társadalmi úton való ápolása. 1839 nov. 10-12. megalakult a pesti műegyesület s elnökévé Trefort Ágostont, titkárává Szalay Lászlót választá. A tagok évi díja 5 frt, a kiállítások belépti díja 10 kr. volt; elhatároztatott, hogy az egyesület minden tavaszszal rendez tárlatot. 1840 jun. 7-én az akkori városi redoute termeiben nyilt meg az első tárlat. Az egyesület a következő évben új átalakuláson ment keresztül, amidőn elnökévé Fáy Andrást, választmányi elnökké Wagner Sándort, alelnökké Kossuth Lajost, titkárrá Szekrényessy Dánielt választá, s céljául tűzte a művészetek szeretetének terjesztését, az ízlés nemesítését évenkinti kiállítás rendezése, a részvényesek közt kijátszandó jó festmények vétele és kiosztandó műlapok kiadása által. Azonban csakhamar panaszok emelkedtek a művészek és a közönség körében, hogy a M. jobban pártolja a külföldi művészeket, a hazaiakat pedig elhanyagolja. Nemsokára a szabadságharc viszontagságai hatottak zsibbasztólag a M. tevékenységére, mely többé nem birt nagyobb lendületet nyerni, majd 1861. megalakulván az országos magyar képzőművészeti társulat, a M. ekként fölöslegessé vált és általános részvétlenség következtében 1869. feloszlott. Virágzása idejében tagjainak száma 5484 volt. Maradandó emléket hagyott fenn tevékenységéről az által, hogy akkor élt jelesebb magyar művészeknél műlapjai számára néhány nagyobb szabásu festményt rendelt meg és azokat utóbb a nemzeti muzeumnak ajándékozta, amivel hathatósan elősegítette a József nádor pártfogása alatt 1846. alakult nemzeti képcsarnok-egylet törekvését, mely kizárólag arra volt irányítva, hogy a nemzeti muzeumban már megvolt Pyrker-féle képtárt nagyrészt közadakozás útján hazai művészeink kiválóbb műveivel gyarapítsa és nemzeti képcsarnokot létesítsen.
