Muhar,
Muhar, mohar (növ., sertemuhar, sertike, sertepázsit, setaria Beauw.), pázsitfű 10 fajjal (hazánkban 5) mind a két földségnek meleg és mérsékelt vidékein. Kalászkái hengerded füzérré húzódnak össze (1. az ábrát), egy termő meg egy meddő virágjok van, a kalászka nyelecskéje alján pedig serteforma szálkái vannak. A S. Italica L. (rókafarku köles, olasz köles) 1,5 m magas pázsit, kalásza kétszer összetett, karéjos. A S. Germanica Roth (borköles) az előbbi fajtája, kurtasertés, sertéje alig hosszabb, mint a kalászkája. A S. viridis L., S. glauca L. kerti és mezei gyom. S. spicata (négerköles) a. m. Pennisetum typhoideum.
Muhar.
Hazánkban régóta termesztik. Tekintetel a fagy iránti érzékenységére, a M. május eleje előtt nem vetendő, másrészt azonban, minthogy tenyészideje csak 70-80 napra terjed, még junius v. akár juliusban is vethető. Apró magvából sorvetésnél 40-50 liter, soros vetésnél 30-40 liter elegendő hektáronként. Takarmánynak akkor kaszálandó, ha virágzásba lépett, különben későbben kaszálva szénája sokat veszit tápértékéből. Hektáronként 25-50 q széna nyerhető, amely különösen lovaknak, de szarvasmarhának is alkalmas takarmány. Magtermelésnél hektáronként 15-22 hl. mag várható.
