Nadályi
Nadályi János, ref. pap és történetiró, szül. Kőrös-Nadányban 1643 körül, megh. 1707. Németalföldi egyetemeken tanult, igy 1658. Utrechtben vitát állott ily címen «De jure belli». Lejdai tartózkodása alatt adta ki 1663. Florus Hungaricus s. Rerum Hungaricarum compendium c. történeti művét, mely Amsterdamban jelent meg. Apja megöletése után a nagyenyedi ref. kollégiumban a logika és a zsidó nyelv tanára lett, mely minőségében 1669. kiadta Kolozsvárt Mizáld Antal orvos művének fordítását, mely a Kerteknek gond-viseléséről, ékesítésekről, oltásokról, a Füveknek orvos hasznaikról, Gyümöltsök tartásokról szól. Ellenségei azzal rémítgették, hogy a fejedelem el akarja fogatni, mire Erdélyt elhagyta és Nagybajomba ment prédikátornak. Az eklézsia könyvében nincs róla említés; de biztos adatok mutatják, hogy valóban Nagybajomban tartózkodott. 1707 jun. 8-iki halotti búcsuztatójában, melyet Szikszai Sámuel irt, elbúcsuzik családjától, a nagybajomiaktól és Nógrádi Benedektől, mint utódától, aki 1700. foglalta el hivatalát; tehát ez ideig számíthatjuk N. prédikátorságát, aki nagy nyomorban hunyt el. V. ö. Oláh, Nagybajomi református papok emlékezete (Sárospataki füzetek, 1859. évf.); Bod Péter, Magyar Athenas.
