Nagy-Ág,
Nagy-Ág, a Tisza jobboldali mellékfolyója; két forráspatakból ered Máramaros vármegye É-i határán, ezek egyike a Ripinyei viz (Ripanka), mely Felső-Hidegpatak mellett fakad, másika a Priszlop község mellett (a Csorna Répa hegytövében) fakadó Bisztra. A két patak Szolymánál egyesülve, Örökmező érintésével eleintén D, majd DK s innét DNy-i irányban folyik; völgye lassankint tágul s Lipcse mellett a huszti lapályra nyulik, ahol a folyó Huszt mellett a Tiszába ömlik. Hossza 90 km. Nevezetesebb mellékvize nincs.
Nagyág (Szekerimb), kisközség Hunyad vármegye dévai j.-ban, (1891) 1765 oláh, német és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. N. nevezetes bányahely, melyen arany-, ezüst- és rézbányák vannak. A N.-i aranybányászat 1742. vette kezdetét a Szekeremb nevü erdőterületen; jelenleg magy. kir. és társulati bányáinak bányamértéke 96 ha. s ezekben az évi termelés 140-160 kg. arany és mintegy 200 kg. ezüst, 250 000 frt értékben. A bánya fő nevezetességei azonban a nagyágit, szilvanit és pecit nevü ritka ásványok, melyek elseje csak itt és Offenbányán fordul elő. A bányamunkások száma 850. N.-on van bányaigazgatóság, állami bányaiskola, állami elemi iskola. V. ö. Inkey B., N. földtani s bányászati viszonyai (Bpest 1885).
