Nagylelküség. Aristoteles klasszikus meghatározása szerint az a tulajdonság, melynél fogva valaki nagy érdemü és annak tudja is magát. A modern nyelvekben a magyarban is, inkább a nagyságot szerető léleknek másokkal szemben való magaviselete; a nagylelkü megbocsátja az ellene elkövetett sértéseket, nem mert lenézi a sértőt s azért nem veszi föl a sértést, hanem mert a bocsánat megadása nagyobb lelki erőre vall; a nagylelkü minden kicsinyest távol tart magától, a jótékonyság gyakorlásában, az emberi gyöngeségek megitélésében stb. mindig az erkölcsileg nagyot tartja szeme előtt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.