Namur

Full text search

Namur (ejtsd: namür), 1. belga tartomány Brabant, Liege, Luxembourg, Hainaut és Franciaország közt, 3660 km2 területtel, (1892) 339 321 azaz 1 km2-re 93 lak. Felülete részben sík részben dombos; ez utóbbiak az Ardennák végső kiágazásai. A fő folyója a Maas, a Sambre, Lesse, Samson és Hermeton mellékvizeivel. Földje termékeny, főképen a Maastól É-ra; fő termékei a gabonafélék, az olajos magvak; 1/3-át erdők takarják. A bányák vas-, ólomérceket, timsót, palát, mészkövet, jó agyagot, szenet és márványt szolgáltatnak. 14 szénbányából (1892) 537 919 tonna szenet, azonkivül bányásztak 54 485 t. vasércet. Iparral a lakosság 32%-a foglalkozik; a jelentékenyebb iparágak: a fémipar, a faience-, porcellán-, pipa-, sör-, bőr- és papirgyártás. 3 járásra oszlik, ezek: N., Dinant és Philippeville. N. már a X. sz.-ban önálló grófság volt, amelynek urai magukat Béranger de Lommetól származtatták. E család 1196. Vak Henrikkel kihalt és a grófság Fülöpre, V. Balduin ifjabb fiára szállott. Balduin, az utolsó latin császár, a grófságot Dampierre György flandriai grófnak 1262. eladta. Ennek utódai 1420-ig voltak birtokában, amidőn is III. János Burgundiai Fülöpnek adta el. Ez idő óta németalföldi tartomány maradt. - 2. N. (Namen), az ugyanily nevü tartomány fővárosa a Sambre és Maas összefolyásánál, több vasúti vonal mellett, (1890) 30 087, Jambes és St. Servais külvárosait is beleszámítva, 37 182 lak., hires késkészítő műhelyekkel, jelentékeny vasöntőkkel, sör-, bőr- és szappangyártással, közelében szén- és ólombányászattal. Székesegyháza, melyet 1772. szenteltek föl, latin keresztalaku, 78 m. hosszu és 53 m. széles, kupolás épület, Don Juan d'Austria sírjával. A Saint-Loup nevü templom, N. legnagyobb érdekessége: a jezsuiták alkotása (1621-42). Egyéb érdekes épületei a városház a Grande Place-on, a Notre Dame-templom. Emlékszobrai: I. Lipóté és Omaliusé. A Quai de la Plante a legszebb sétahelye. Közművelődési intézményei közül a kiválóbbak: a művész-akadémia, a természetrajzi és az archeologiai muzeum. Az állatkert Jambesben van. N. (Namurcum) már Julius Caesar idejében fennállott. Önálló grófjai idejében, különösen II. Vilmos korában jelentékeny virágzásra tett szert. 1455. a pestis körülbelül 20 000 lakosát ölte meg. A franciák 4 ízben foglalták el: 1692., 1746., 1792. és 1794. Erődítményeit 1784. lerombolták, 1817. helyreállították, de 1866. a citadella kivételével ismét lehordták.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi