Nősziromfélék
Nősziromfélék (növ., iridaceae, irideae), az egysziküek liliomvirágainak rendje, többnyáréltü füvek, legtöbbnyire gumóalaku vagy megnyult és tagolt tőkével v. hagymagumóval, szálas vagy kardalaku, a tövön hüvelyes, kétsoros áthüvelyező, épszélü levelekkel. A nagy, legtöbbnyire szépszinü, csillagszerü v. kétoldalas virág hármas tagu; virágburok takarja. A lepel 6 szirmu, szabad v. a tövön hosszabb-rövidebb csővé nő. A három him a külső lepellevéllel szemközt áll s a tövére v. a lepelcsőbe illesztve; a porfejtő hosszukás v. nyilalaku s a külső oldalán hosszában reped föl. A magrejtő háromrekeszü, a bibe gyakran sziromnemü, a tok fölrepedése oldaltörő. Számos megvának tülöknemü vagy húsos magbele van. Mintegy 65 génuszának csaknem 700 faja kiválóan a mérsékelt földöv melegebb vidékein terem, az igazi forró vidéken kevés nő közüle. A fajoknak legnagyobb száma és a legcsudálatosabb formája Fokföldön terem, különösen a Gladiolus Tourn., ezenkivül egész sereg sajátságos génusz. Tőkéjükben és gumójukban a nyálkán kivül sok keményitő van, a Crocus bibéje az ételfűszerező sáfrány. Sok faj kedvelt kerti virág v. orvosság. Az Irosnek meg az Iridiumnak (Heer) néhány ásatag faja a geologia harmadkorából ismeretes. V. ö. Klatt, Revisio Iridearum (Linnaea 1863-66); Baker J., Systema Iridacearum (Journal of Linnean Society, 16 köt.); Borbás, De Iridibus nonnullis, praecipue Hungaricis (Botanische Zeitung 1877 és Österr. Bot. Zeitschrift 1888, 324. old.); Spach, Revisio generis Iris (Annal. d. sc. nat. 3. sér., Botanique 1846).
