Növedékjog (jus accrescendi). A római jogban az az intézmény, amely szerint a kimaradt örökösnek része a többi örökösnek örökrészét növeszti, vagyis ezek amazt is öröklik, feltéve természetesen, hogy a kimaradt örökösnek nincs örököse v. helyettese, kivéve ha ez is kimarad. Legközelebb azt a végrendeleti örököst illeti, aki a kimaradt örökössel közös örökrészre volt kinevezve és csakis azt, aki az örökségnek hányadrészére (pars quota) s nem meghatározott mennyiségre (pars quanta) van kinevezve. Folyománya ez a római szabálynak, hogy: Nemo pro parte testatus, pro parte intestatus duedere potest. Az osztrák polgári tkv szerint ha valamennyi örökösök részeiknek meghatározása nélkül v. az egyenlő osztály általános kifejezésével neveztetnek örökösökül, a kimaradt örökösnek része a többi örökösre száll. Az örököst, akinek örökrésze meg van határozva, a N. nem illeti, ha tehát meghatározatlanul nevezett örökös nincs, a megürült rész nem a többi örökösökre, hanem a törvényes örökösökre száll. Hazai jogunk a N.-ot nem ismeri. Ehhez képest nálunk, ha több nevezett örökös közül egyik v. másik kiesik, pl. azért, mert az örökség megnyilta előtt meghalt v. mert az örökséget visszautasítja, a megürült rész helyettes hiányában a törvényes örökösre száll.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.