Novella

Full text search

Novella (ol. a. m. újdonság), általában a regénynél kisebb terjedelmü (prózai) elbeszélés, különösen pedig az az egyetlen bonyodalmat magában foglaló, kerek szerkezetü és viszonylag drámaibb előadásu elbeszélés, melyet hibásan alkotott magyar műszóval beszély-nek is neveznek.A N. név az olaszban eredetileg oly történetet jelentett, mely a mindennapi élet foyton új és új helyzeteiből és eseményeiből veszi tárgyát; e körülmény megkülönböztette e keletkező műfajt az epikától, mely a köztudatban élő mondai anyagból táplálkozik. A N. a regyénynyel együtt az epikának prózai ágához tartozik s később fejlődött ki az eposznál; fellpése azt a mozzanatot jelzi, mikor a költői szellem a valószinüség felé fordult s a mindennapi élet jelenségeiben is fölfedezte a szépet és az eszmét. A valószinüség tükröződik a N.-nak már előadásában is, mely rendszerint próza, de korántsem kizárólag (például Gyöngyösi István Murányi Venusa a szó szoros értelmében verses N. volt). Az oly egybevetések, hogy a N. ugy viszonylik a regényhez, mint a költői elbeszélés az eposzhoz, egészen meddők és hibásak is. Lehet prózai és verses regény, s lehet prózai s verses elbeszélés, a prózait szokták inkább N.-nak nevezni, a versest költői elbeszélésnek, de az csak a névhasználat kérdése. Éppen oly henye dolog a n.-t az elbeszéléstől mindenáron megkülönböztetni. Annyi igaz, hogy a hosszabb s bonyolultabb szerkezetü, továbbá lélektani részletezésekbe mélyedő, egyáltalán a regényhez közeledő elbeszéléseket nem igen szoktuk N.-nak nevezni. A N.-tól, mint újszerü történettől, mindenesetre érdekességet kivánunk. A szerint, amint az érdekesség a helyzetben (a mesében), vagy a szereplők jellemében van, meg lehet különböztetni helyzet N.-kat és jellem N.-kat; sokszor azonban az iró az érdekességet az előadásban összpontosítja. A szorosabb értelemben vett N. cselekvényének gyors menetével emlékeztet a drámára és nemis ritka az eset, hogy kitünő drámaköltők egyszersmind kiváló novellisták is voltak (Shakspere). Megkülönböztetnek még történelmi és társadalmi, komoly, víg, humoros stb. N.-t. A N. előzője, mint prózai műfajé, a mese. Abból emelkedik ki először is a keleti irodalmakban, jelesül az ind irodalom meséiben, melyek már jórészt N.-k. A mai európai nemzetek irodalmában a francia fabliaux voltak a N. kezdetei. Művészetté a N.-t különösen az előadás elegánciája és kelleme, a hang és szinezés változatossága tekintetében az olasz próza atyja, Boccaccio (l. o.) emelte, ki a Decamerone nyagát ngyrészt a fabliauxból, keretes formáját pedig keletről kölcsönözte ugyan, de az elfogulatlan és kedves előadást maga teremtette és a N. világirodalmi fejlődésre állandó befolyással maradt. A N. azóta Európa minden irodalmában gazdagon felvirágzott. Nálunk a XVI. sz. verses és prózai elbeszélései vannak N.-félék, de ezek mind fordítások. Az első eredeti tárgyu N.-k Gyöngyösi Istvánéi s versesek. A prózai N. a XVIII. sz.-ban talált eredeti művelőkre. Legkitünőbb Kármán József volt. A XIX. sz. elején Kisfaludy Károly tette a N.-t az irodalmi termelés állandó ágává; fejlődésére Fáy András, Gaál, Kuthy, Kincses Pál és mások voltak nagyobb hatással, míg Jókai, Kemény Zsigmond, Eötvös József, Gyulai Pál a nyugati irodalmakéval egyenlő szinvonalra emelték N.-irodalmunkat. Újabb novellistáink közül kiválak: Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Beöthy Zsolt, Baksay Sándor, Vértesy Arnold, Herczeg Ferenc, Petelei István, Bársony István, Murai Károly Stb. V. ö. Beöthy, A szépprózai elbeszélés a magyar irodalomban, I., II., köt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi