Nubiaiak
Nubiaiak (barabrák vagy berabirák), ama törzs neve, mely a Nilus völgyét az asszuani első vizeséstől a vadihalfai második vizesésig lakja; összes számuk mintegy 40.000 és 80 falujok közt legnagyobb Derr, mely egyúttal fővárosuk is. Szinük vörösbarna, testalkatuk közepes, gyöngén kifejlett izomzattal és hosszu végtagokkal; arcuk nem néger-tipus, hajuk sem gyapjas. A N. mértékletesek és becsületesek; sokan kivándorolnak, mert hazájuk szegény, de ha valamint megtakarítottak, ismét visszatérnek. Elődeiknek Lepsius az uaua törzset tartja, melyről az egyiptomi emlékek már a Kr. e. III. évezredben megemlékeznek; mindenesetre nagyon régóta lakják Nubiát, s rokonságban vannak a fellahkkal és koptokkal. A N. már korán keresztények lettek, s virágzó birodalmat (Dongola) is alapítottak, midőn a mohammedánok a keresztény berber királyokat alattvalóikká tették; de 1320. iszlám hitre tértek. 1815. az Egyiptomból kiűzött mamelukok leigázták a N.-at, kiket később Mehemed-Ali Egyiptomnak vetett alá.
