Nyálmirigyek

Full text search

Nyálmirigyek (glandulae salivales), a fültői, az állkapocs alatti és a nyelv alatti mirigyek, amelyek kivezető csöveikkel a szájüregbe öntik váladékukat. A kigyókban részben méregmirigyként szerepelnek, mig madarakban és emlősökben a fentebb említett 3 csoportba sorozhatók: alsóbb foku nagy emlősök némelyikében egészen vagy részben hiányzanak. Szövettani szerkezetük a következő (1. ábra): A mirigy egyes gömbölyded v. hosszukás tömlőkból (acinus) áll, amelyek kivezető csövekbe, ezek ismét fő kivezető csövekbe végződnek. A mirigytömlőket kötőszövet köríti s bennök nyálat elválasztó nagyobb s félholdalaku hosszukásabb u. n. Gianuzzi-féle sejtek (lunula G.) találhatók. Ha a mirigy pihen (I) v. működik (II), szerkezete megváltozik. A sejtekhez idegrostok mennek s bár az ideghatás a nyálelválasztásra, mint a kisérletekből, de a közéletből is tudjuk, befolyással van, az ideg miként való végződése a sejtekben ismeretlen, noha az ideg a sejtek közt is sűrü fonatokat képez.

Nyálmirigy. Kutya állalatti mirigymetszetei: I. pihenő mirigyből; II. ingerlett mirigyből, mindkettő félig vázlatosan, a=acinus; f=felhámsejtek; k= kötőszövet; ki=kivezető cső; n=mirigysejtek; G=Gianuzzi-féle sejtek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi