Nyár, a tavasz és ősz közé eső évszak, csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É-i félgömbön a nyári napfordulattól (jun. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.), vagyis addig tart, mig a Nap a ráktérítőtől, legnagyobb É-i deklinációjából az egyenlítőhöz jut. A D-i féltekén ellenben a mi telünknek megfelelően a nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart, vagyis mialatt a Nap legnagyobb D-i deklinációjából, a baktérítőtől az egyenítőig halad. Mivel a mi tavaszunk és nyarunk folyamán a Föld pályájának a Naptól távolabb eső részén, tehát a Keppler második törvénye szerint lassabban halad, a mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D-i- félgömb nyara; hogy azonban mégis melegebb, mint a tél, annak oka első sorban, hogy a Nap magasabban áll, sugarai is sokkal nagyobb szög alatt esnek a Földre, és hogy tovább marad a látóhatár felett. Ezek a körülmények a távolságbeli különbséget jóval ellensúlyozzák; ez csak akkor érvényesül, ha a két félgömb nyarát hasonlítjuk össze. A D-i félgömb nyara intenzivebb és a különbség a napsütött és az árnyékos helyek közt p. Ausztráliában sokkal érezhetőbb. Meteorologiai tekintetben a nyarat az É-i féltekén jun. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk; a legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hóra áll be, amikor t. i. a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már tulhaladja, ezért nálunk julius vége és általában julius, a D-i félgömbön január a legmelegebb. L. Évszakok.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.