Nyilvánosság
Nyilvánosság. A modern alkotmányos élet alapfelfogása az, hogy fontos állampolgári jogokat érdeklő tárgyalásoknál a Ny. a népszabadságnak lényeges biztosítéka. Az országgyülési, törvényhatósági stb. üléseknél azért a Ny. a szabály, amely csak törvényen alapuló oknálfogva zárható ki. A Ny. abban áll, hogy az üléseknél hallgatóság jelen lehet s hogy az ülés tárgyairól tudósítások közölhetők. A hallgatóságnak a dolog természete szerint korlátolt voltánál fogva a tudósításokban, a hirlapi közleményekben rejlik a valódi, a teljes Ny. Az 1848-iki sajtótörvénynek 14. §-a, mely szerint: «Ki az országgyülés, a tövényhatóságok, mindenféle tövényszékek és tövény által alkotott egyéb testületek iratait és azok nyilvános üléseit hiv szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem indíttathatik«, a Ny. jogát a tövény oltalma alá helyezi. Sokkal későbben, mint a politikai életben, érvényesült a Ny. az igazságszolgáltatás terén, ahol az irásbeliség a szóbeliséget s azzal járt Ny.-ot hossu időkre kiszorította, mig a modern perben az újra érvényesült szóbeliség a Ny.-ot érvényesítette. Az igzságszoláltatás terén a Ny. kétféle: a teljes Ny., amelynél fogva az ügy tárgyalásánál a közvetlenül nemérdekelt közönség is - a hely által szabott korlátok között - jelen lehet és az u. n. ügyfél-Ny., amelynek értelmében polgári perben az ügyfeleknek, büntető perben a vádlottnak joguk van arra, hogy a tárgyalásnál jelen legyenek, a tárgyalás fejleményeiről értesüljenek s azokra nyilatkozhassanak. Az ügyfél-Ny.-nak egyik alakja az is, amelynél fogva a felek az ügy felső foku előadásánál jelen lehetnek, de fel nem szólalhatnak. Hazánkban pogári perben az 1868. LIV. t.-c. azt rendelte, hogy sommás eljárásban a tárgyalás szóbeli és nyilvános. Az irásbeliség elve szerint rendezett rendes eljárásban a közönség tájékozása végett az előadandó perek jegyzéke legalább három nappal az előadás előtt a biróságnál kifüggesztendő. A feleket azonban épp ugy, mint a nagy közönséget csak az u. n. passiva assistentia, vagyis a jelenlét joga illeti meg, észrevételeket nem tehetnek, fel nem szólalhatnak, miután az előadás nem tárgalás. Az 1893. XVIII. t.-c. (a sommás eljárásról) szerint is a tárgalás szóbeli és nyilvános. Bűnügyekben a fő, v. eddig nálunk u. n. végtárgyalás nyilávnos, a vizsgálatnál midninkább tért hódít s csak vizsgálat céljai által követelt korlátoknak van alávetve. A biróság vizonyos esetekben a Ny.-ot kizárhatja, igy jelesül aközrend s közerkölcsiég tekitetéből; az érdekelt ügyfelek, képviselőik s meghatározott számu bizalmi férfiaik azonban ily esetben is jelen lehetnek. A Ny. rendkivüli értéke az, hogy az igazságszolgáltatást a társadalom ellenőrzése alá helyezi s ezáltal az igazságszolgáltatás iránt való bizalmat növeli. Ez az irányadó szempont, mely mellett a Ny. egyes csekélyebb jelentőségü árnyoldalai tekintetbe nem jöhetnek. A Ny.-nál előfordul az u. n. hallgatási parancs, amelynek értelmében a biróság a tárgyalásnál jelen volt személyeknek bizonyos,a tárgyalásnál előfordult körülmények titkokban tartását meghagyhatja. A parancs megszegése büntetés alá esik. A tanácskozásra s az itélethozatalra a Ny. nem terjed ki, de a hozott határozat kihirdetése nyilvános.
