Nyírrák
Nyírrák, a pata húsos nyírjának és gyakran a többi lágy részének idült gyuladásos megbetegedése; mint az elnevezés is mutatja, régebben rákos megbetegedésnek tartották. Oka mindenek szerint az, hogy a folytonosságában megszakadt vagy elrothadt szarunyíron vagy talpon valamely fertőző anyag jut a húsos részekhez és az irharétegben idült gyuladást okoz, minek következtében a papillák tulsarjadzanak és a recés szövetben többé-kevésbbé élénk proliferáció lép föl. A beteg sokszor sántít, a szarunyír és néha a szarutalp is részben hiányzik, helyét szürkéssárga, igen bűzös csirizszerü anyag fedi, mely alatt a lobogószerüen megnagyobbodott szemölcsök láthatók; szaru a beteg lágy részek felett egyáltalán nem képződik, vagy ha igen, akkor az puha, sárgás szinü s az alappal csak lazán függ össze. A bántalom igen makacs és hosszan tartó; a hasznáni szokott edző folyadékok és és hintőporok (tejsav, erős kreolin, szubllimát-oldat, salétromsavas ólom, szalicilsva, kénsvas réz és vas, pokolkő), valamint a tüzes vas is a legtöbb esetben csak keveset használnak. Több ízben aránylag gyors és gyökeres gyógyulásra vezetett a betegedett lány részek kimetszése és kikaparása és a patának szaksezrü bekötése.
