Obszidián
Obszidián, vulkáni üveg,a trachitnak legtökéletesebb üveges módosulata, mely ugy képződött, hogy a megolvadt trachit hirtelen gyors lehűlés következtében ki nem kristályosodhatott, hanem vulkáni üveggé merevedett meg. Külső megtekintésre egynemü anyagnak látszik (régebben e miatt ásványnak is tekintették), de a mikroszkóp alatt üveges anyagban apró kristálykákat (mikrolitokat stb.) látni benne a fluidálszövetet. Leggyakrabban fekete v. sötétbarna, de van vörös, zöld, sőt kék is. K. 6-7, fs. 2,4-2,6. Némelyikben egyes ásványkristályok v. szemek kiválnak és porfiros szerkezetüvé teszik. Hazánk egyik igen nevezetes termőhelye az O.-nak, különösen pedig a Tokaj-Hegyalja vidék, ahol fekete, szürke és vörös szinü O.-t fejnagyságu daraboktól kezdve egészen igen aprókig találni. Eredeti fekvőhelyei: Tolcsva és Erdőbénye között a Térhegy, a zempléni határhegység D-i végén Szőllőske, a tokaji Nagyhegy, az abaúj-szántói Sátorhegy. Gyakrabban találni azonban másodlagos fekvőhelyen s pedig elszórva itt-ott; vannak helyek, p. Olasz-Liszkán, hol egy vizmosásban nagy esőzés után szép nagy darabokat akár egy szekérrel lehet szedni. Olasz-Liszkán kivül eleget lehet találni a szerdahelyi Akasztódombon, újváros, Szalánc, Mád, Tálya stb. vidékén. A másodlagos fekvőhelyről valók felismerhetők kimart felületükről. Hazánkon kivül szép O. ismeretes Milosz szigetéről, Olaszországból, Izlandról és Mexikóból. Az O.-t már a kőkor emberei ismerték és használták. Különböző szerszámokat, nyílhegyeket készítettek belőle. A rómaiak fényűzési cikkekké, dísztárgyakká dolgozták fel. Plinius szerint Obsidius nevü római hozta Etiopiából, tőle kapta nevét. Itt ott ma is megmunkálják, különösen gombokká. Izlandi achát, tokaji hiuz-zafir, üveges láva, vulkáni üveg megnevezések mind az O.-ra vonatkoznak. Butellakő (moldavit) és marekanit-ról (l. o.) V. ö. Szádeczky Gy., A magyarországi O.-król. (Akad. Ért. 1886).
