Oceánia

Full text search

Oceánia, a Nagy-iceán szigetvilága Ausztárlia, a Molukki-, Filippi-, Japán-szigetek közt. Legészakibb sziget a Roca de Plata, legdélibb a Bishop and his Clark, legnyugatibb a Boh és legkeletibb a Sala y Gomez. Egész O. területe 1.257,150 km2. természetük szerint e szigetek magasak és alacsonyak. Az előbbiek csaknem mind vulkáni eredetüek, nagyobbára a szigetvilág Ausztrália felé eső részében vannak, termékeny talajuak; közéjük tartoznak a legnagyobbak (Új-Guinea, Új-Zéland). Az alacsonyak csaknem mind korállszigetek. Lakosaik természeti sajátságai, nyelve és szokásai szerint O.-t felosztják Melanziára, amely magában foglalja Új-Britanniát vagyis a Bismarck-szigeteket, a Salamon-, Santa-Cruz, Tukopia-, Új-Hebridák, Új-Kaledonia, Loyalty- és Fidsi-szigeteket; Polinéziára, amelynek részeia Tonga, Szamoa-, a kettő közt elszórt kisebb szigetek (Rotuma, Uvea, Hoorn stb.), Ellis-, Union vagy Tokelau, Fenix-, Manahiki-, Fannig-, Cook- v. Hervey-, Tubuai-, Társaság-, Pomotu-, Marquesas- és Sandwich-szigetek. Mikronéziára (Mariannák és a tőlük É-ra fekvő szigetek, Karolinák, palaos, Marshall- és Gilbert-szigetek). Új-Guineára és Új-Zélandra. O.-n az éghajlat Új-Zélandot kivéve mindenütt tropikus és ennek megfelelőleg a növényzet szintén. A Ny-i nagyobb szigetek közül több, de különösen Új-Kaledonia és a Fidsi-szigetek fajokban igen gazdagok. A szago-pálma csak a Ny-ir észen terem; a kókuszdió-pálma mindenütt otthonos és különösen a kisebb szigetek lakóira nézve nagyon fontos; terem még mindenfelé a kenyérfa (Artocarpus incisa L.), a jamgyökér (Dioscorea sativa) és a tarro (Colocasia). K-felé a növényzet, bár még midngi igen buja, fajokban már jóval szegényebb; Tahitin még több mint 500, a Husvét-szigeten azonban már alig él 20 faj. Jellemző még O. flórájára nézve, hogy midenütt nagy számmal találhatók; számosak még a pillangók is. A benszülöttek közül a Ny-iak sötétbőrüek s a pápua-fajhoz, a K-iek világosabb bőrüek s a maláji fajhoz tartoznak. Kevésbbé éles a különbség a mela-, pli- és mikronéziaiak közt. Jelenleg már csaknem egész O. az európaiak hatalmában van; a spanyolok már a XVI. sz.-ban szereztek itt maguknak birtokokat, őket követték a hollandok, az angolok, franciák és végül a németek. A fölfedezésekre vonaktozó irodalmat v. ö. Burney, A chronological history of the discoveries in the South Sea (5 kötet, London 1803-17).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi