Oszkuláció (lat.). Legyen K és K1 két geometriai alak (vonal v. felület), amelyekben a P pont közös. Hogy ha a K1 alak minden a P pont szomszédságában fekvő Q1 pontjának megfelelőleg a K alakzat oly Q pontját tudjuk megjelölni, hogy midőn Q1 minden határon tul közel jut P-hez, a QQ1 távolság n + 1-ső rendü végtelen kicsinynyé válik, azt mondjuk, hogy a K és K1 alakok a P pontban érintik egymást és hogy ez az érintés n-ed rendü. Hogy a két alak között valamely pontban n-ed rendü érintkezés jöhessen létre, azoknak bizonyos feltételeket kell kielégíteniök. Ha a K és K1 alakokat az analitikai geometria módszere szerint egyenletek segítségével jellemezzük, e feltételeket is egyenletek alakjában nyerhetjük, amelyeket amaz egyenletekből levezethetünk. Ha már mostan a K alakot megadott koefficienseket tartalmazó egyenlet v. esetleg egyenletek jellemzik, mig a K1 alak egyenletében v. esetleges egyenleteiben bizonyos paraméterek fordulnak elő, amelyeknek száma megegyezi ama feltételek számával, amelyeknek ki kell elégíttetniük, hogyha K és K1 érintése valamely pontban n-ed rendü, akkor azokat a paramétereket ugy határozhatjuk meg, hogy a K1 alatt a K alakot bizonyos meghatározott P pontban érintse és hogy ez az érintés n-ed rendü legyen. Az ilyen módon meghatározott K1 alakról azt mondjuk, hogy a K alakot a P pontban oszkulálja. Ilyen értelemben minden görbe bármely pontjának megfelelőleg meghatározhatunk oly kört, amelynek érintése a görbével ama pontban 2-od rendü; e kör a görbe ama pontjához tartozó oszkuláló kör. A térgörbék minden pontjához tartozik egy oszkuláló sík (simuló sík) és egy oszkuláló gömb; az elsőnek érintése a görbével az illető pontban másodrendü, a másodiké pedig harmadrendü.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.