Osztroski-Vepor hegység
Osztroski-Vepor hegység, az Északnyugati Kárpátok egyik fő csoportja, mely Bars, Hont, Nógrád, Gömör és Zólyom vármegyékben a Garam, Ipoly és Rima völgyei közt terjed el s tulnyomóan trachitból épül fel. Nem képez egységes hegységet, hanem egymás mellé sorakozó több csoportból áll, minők a Selmecbányai-hegycsoport (melynek fő csúcsa a Szittnya, 1011 m.), az Osztroski- 1025 m.) és a Vepor- (1341 m.) csoportok (l. o.). A tulajdonképeni Osztroski-hegycsoport Nógrád és Zólyom vármegyék határán emelkedik, de Ny-i szakaszával Hont vmegyébe is átnyulik; e hegység Korpona és Bozók vidékéről, az említett vármegyék határán DNy-ÉK-i irányban egészen Nógrád vármegye É-i csücskéig terjed, ahol az Ipoly völgye választja el a Vepor-hegységtől. De-felé oldalágai lenyulnak az Ipoly völgyéig (Losoncig és Kékkőig); É-i oldalágai, melyek a Szalatna és Garam völgyéig terjednek, rövidebbek. A fő gerinc a Korpona völgyénél 652 m. magassággal kezdődik, de csakhamar a Jávorosban 1044 métert ér el s ezentul főbb emelkedései a Vlcsa jáma (901 m.), Budiszka szkala (767 m.), Javor (816 m.), majd a mélyre bevágódó kriványi hágón tul a Dobrocs (921 m.), Tanyovo (931 m.), Pater vagy Bikov (1113 m.) és Ipoly (1058 m.), melylyel a hegység az Ipoly forrásánál végződik; itt van egyúttal az átmenet a Vepor- és Fabova-hegységekbe. Az oldalágakban is vannak magasabb emelkedések, igy a D-i ágakban a Csach (783 m.) Bradló (818 m.), Lazov vrch (649 m.), Lisec, újabban Madáchtető (699 m.), az É-i ágakban a Drjen (868 m.) és Velki Korcsin (863 m.), a D-i ágak hullámos, egymással párhuzamosan DK-felé csapó völgyek által szeldelt fensíkot képeznek, az E-i oldal inkább hegységi jellegü. Az O. hegycsoport nagyobbára gránitból és jegőcös palákból épült fel, helyenként trachit is nagyobb kiterjedésben lép fel, K-i szakaszában a mész is előfordul. A hegységben számos község van, de csakis egy közlekedési út vezet rajta keresztül, Losoncról a kriványi hágón át Zólyomra; ennek irányát követi a vasút is, mely a hágót alagúttal fúrja át.
