Osztrovszkij
Osztrovszkij Nyikolajevics Sándor, orosz drámairó, szül. Moszkvában 1823 márc. 30. (ó.naptár), megh. Scselykovban, a kasztromai kormányzóságban 1886 jun. 2. (ó.naptár). A moszkvai egyetemen tanult, aztán a kereskedelmi törvényszéknél kapott állást, hanem már négy év mulva (25 éves korában) irogatni kezdett. A vígjátékirodalom trén Gogoljt követte, de különösen a kereskedői rend nyerseségét, tudatlanságát és fonákságait tette nevetségessé. A kereskedők nagyon is nehezteltek rá mindjárt első ilyen fajta darabjáért a Csődért, melynek később, a cenzura akadékoskodása folytán, Szvoji ljudju szacstjomszja (Számítkozzunk össze) címet adott. Legjobb darabjai: Bjednájá Njeveszta (Szegény menyasszony 1853); Nje o szvoji szani nje szadjisz (Ne ülj lyan szánkába, amely nem a tied 1853); Bjedrosztj nje porok (A szegénység nem bűn 1854); Groza (Vihar, dráma, 1860); Sztaryj drug lucose novyh Douh (Egy régi jó barát többet ér, mint két új, 1860); ezek mai napig is fent tartják magukat az orosz szinpadokon, mig a történelmi drámában tett próbái kevésbbé sikerültek, bár ezek is figyelemre méltók; ilyenek: Dmitrij Szamozvanec i Vaszilij Sujszkíj (Ál-Demeter és Sujszkíj Vaszilj, 1867); Vaszilisza Meljentjeva (1868) stb. Összegyüjtött munkáit 10 kötetben jelentek meg (Szt.-Pétervár 1887).
