Ottawa,
Ottawa, 1. a Szt. Lőrinc egyik nagy mellékfolyója. Az É. sz. 48° alatt az O. nevü kis tóból folyik ki, ezután felső részében számos kis tavon folyik át, aminő a Temiskaming, a Aoulonge stb. Quebec és Ontario közt határul szolgál és 30 km.-nyire Montrealtól torkollik. Hossza 1300 km. Az O. ismeretes a partjain levő erdőkből és a Cavillon és Chaudiére nevü vizeséseiről.
2. O., Dominion of Canada-nak 1858 óta székhelye az Ontario partján, a Rideau torkolatánál, vasút mellett, (1891) 44,154 lak., nagyszerü fürészmalmokkal, amelyeket a Chaudiére és Rideau vizesések hajtanak s amelyek évenként 5 millió dollár értékü árut produkálnak, és papirgyártással. A kies fekvésü város legjelentékenyebb épülete a parlament, 152 m. hosszu, olasz-gót stilben homokkőből készített épület, amely magában foglalja az összes legfőbb hivatalok helyiségeit, a törvényhozó testület üléstermeit és egy nagy könyvtárhelyiséget; továbbá a kat. székesegyház két 60 m. magas toronynyal; a kat. college és a kanadai francia institut. A parlament előtti téren van Cartier szoba.
3. O., több county az É.-amerikai Egyesült Államokban és pedig Kansasban (1875 km2 ter., 11,000 lak., Minneapolis székh.), Michiganben (1400 km2 ter., 35,000 lak., Grand Haven székh.) és Ohióban (777 km2 ter., 21,000 lak, Port-Clinton székh.).
4. O., több város az Egyesült-Államokban és pedig a) La Salle county székhelye Illinoisban, az Illinois-folyó, az Illinois-Michigan-csatorna és vasutak mellett, (1890) 9985 lak., jelentékeny üveg- és agyagiparral, kocsi- és gazdasági eszközgyártással. - b) Franklin county székhelye Kansasban az Osage mellett, (1880) 6248 lak., földmiveléssel, a baptista O. Universityvel.
