Ožegović
Ožegović- (ejtsd: ozsegovics) család, Horvátország egyik ismertebb nevü nemes családja, mely nemességét a nagykemléki várszolgákkal együtt már IV. Béla királytól kapta. A család nevezetesebb tagjai: Imre, zenggi püspök, szül. Vinarecen (Kőrös) 1775., megh. Zenggen 1869 aug. 8-án. Papnak 180. avattatott fel Zágrábban és 1833. zenggi és modrusi püspökké neveztetett ki. Az uralkodóház irányában főleg az 1848-49-iki években mutatott hűsége által szerzett érdemeket. 1849. valóságos belső titkos tanácsos, 1852. a Lipót-rend középkeresztese lett és ennek alapján 1858 márc. 6. osztrák birodalmi báróságot nyert, mely István testvérének fiára, Metellre is átruháztatott. - Testvére István, szül. Vinarecen 1770., megh. 1831. Előbb Szerém, utóbb Varasd vármegye főügyésze, kerületi, majd báni táblai ülnök, kir. tanácsos lett. 1825., 1827. és 1830. a magyar országgyülésen tartományi követ volt. 1832. pedig a horvát rendektől itélőmesternek választatott, mely minőségben 1836-ig volt tagja a magyar országgyülésnek. - Fia Metell, szül. Zágrábban 1814., megh. Hientzingben 1890 febr. 8. Hivatalos pályáját Varasd vármegyénél kezdte, hol 1831. aljegyző, 1836. főjegyző lett. 1845-1846. a magyar kir. udvari kancelláriánál titkár, 1847-48. magyar kir. helytartósági tanácsos és a báni tanács osztályfőnöke. 1848 dec.-től császári belügyminiszteri tanácsos. 1851. a legfőbb semmítő törvényszék tanácsosa. A forradalmi időszakban mint Jellachich bán határozott hive tünt fel. 1854. a Lipót-rend lovagja. 1858. osztrák birodalmi báró, utóbb titkos tanácsos és államtanácsos lett.
