Paflagonia,
Paflagonia, ókori tartomány Kis-Ázsiában. Határai voltak: északon a Pontus Euxinus, keleten Bitinia és a Parteniosz folyó; délen Galacia és az Orminion hegység, nyugaton a Halisz (Kiszil-Irmak) és a Pontos nevü tartomány. Északon lapályos, tele termékeny síkságokkal és lankaságokkal, délen hegyes. P. lakosai, a paflagonok, már Homeros előtt ismeretesek voltak. A szirus törzshöz tartoztak és kitüntek mint jó katonák, kivált lóra termett emberek; egyébként tudatlanoknak, gorombáknak és babonásoknak tartották őket. Eleinte függetlenek lévén, első urok Kroesos volt. Ennek birodalmával együtt Persiához kerültek, még pedig a persa birodalom III. szatrapiájához. Később a paflagon fejedelmek újbóli függetlenek lettek és függetlenségüket a makedon hódoltság idején is megtartották, mert a Nagy Sándor-féle harcok hullámai idáig el nem hatoltak, mindössze Eumenes parancsolt itt rövid ideig. Majd Mithridates tette kezét az országr, de csakhamar megosztozott rajta hatalmas szomszédjával, bitiniai Nikomedessel. A rómaiak eleinte hűbéres fejedelmek által kormányozták Paflagoniát, majd Galatiához csatolták. V. ö. Lolling, Hellenische Landeskunde und Topographie (az Iwan Müller-féle Handelbuchban, III. fejezet 261 s köv. lapok), hol a szakirodalom is fel van sorolva.
