Pálca
Pálca (scipio), az ókorban kitüntetés idősb személyek vagy királyok részére; azonkivül jelvénye volt némely papi testületnek, mint az auguroknak, kik vele a négy világtájra mutattak. Igy később a püspökök, mint községük őrei, szintén pálcát (pásztorbotot) viseltek. A varázslók jelvényéül és eszközéül már a khaldeusok használták; Mózes, Zoroaszter és a görög mitoszban Hermes, ki vele álomba merít és az álom hatása alól felold (varázspálcák). A pálca jelvénye a birói és felsőségi hatalomnak is, s a végén kéz van az eskü és hatalom szimbolumaképen. - A magyar koronázási pálca, l. Koronázási jelvények.
